March 13, 2010

2009 legjobbjai

Tavaly kissé megkésve, idén még viszonylag hamar jutottam el odáig, hogy számot vessek a tavalyi filmes évről, és megírjam, mely mozik gyakoroltak rám óriási hatást. A sznobizmust és a sablonosságot mellőzve ismételten nem azokat a produkciókat emelem ki, melyeket zabált a nagy tömeg. Ezúttal is ragaszkodom a szubjektivitáshoz. Ezért szerepelnek olyan címek a listámon, melyeket megtekintve egész testemben remegve bőgtem, úgy megfélemlítettek, ahogy azt filmtől talán el sem várnánk, vagy egyszerűen annyira profi alkotógárda keze közül került ki a munka, hogy garantáltan összhangban működött minden alkotóelem.


LEGJOBB FILMEK 2009
5. Agora
Alejandro Amenábar elcsépelt gondolatokat mellőzve kritizálta a vak hitet a Más világ című mozijában még a múlt évtized elején. 2009-ben a Cannes-i Filmfesztiválon olyan véleményeket hallottunk, miszerint az Agora kőkemény egyházkritikával sújt nézőire. Az ígéretekhez méltón Amenábar lesújtó képet fest arról az ókorról, amit a tudomány virágzása és a társadalom rendje éltet, és a lassan, de biztosan beszivárgó keresztény vallás rettenetes terjedéséről. Amenábar akár egy vírus terjedését, úgy mutatja be a vallás betörését az antik kultúrába: a fehér ruhás emberek között fertőzés módján szivárog be egyre több és több fekete ruhás, amint azt a film előzetesében is láthatjuk. Sokat üzenő szimbólumok, gyönyörű látványvilág, a tudás hatalmának szépsége (gondolok itt Hypathia a bolygóállásokat tanulmányozó jelenetére), egy elragadó Rachel Weisz, és a keresztény egyház kritizálása mögött egy, az antik kultúrát is ostorozó koncepció. Az Agora a tavalyi európai filmfelhozatal egy ünnepe.


Az AGORA című történelmi dráma előzetese

4. Antikrisztus
Lars von Trier valóságos fogalomnak számít szakmájában. A Dogma95 csoport alapítója és annak szabályainak első felrúgója; a kultsorozat Birodalom szülőatyja és Nicole Kidman megkínzója filmről filmre bizonyítja, hogy szükség van rá a filmvilágban. Az Antikrisztus, a "tavalyi év botrányfilmje" kegyetlen és állatiasan vad mozi, erőszakkal és brutális jelenetek sorával. Van azonban valami, ami kiemeli az átlagos horrorfilmek sorából: megfejthetetlen szimbólumrendszere olyan - számomra egyelőre értelmezhetetlen - jelentéskörrel bővíti a filmet, ami által valóságos mítoszrendszer épül ki a filmben. Minden jelenet mögött van valami meghunyászkodó, de folyamatosan érlelődő és kitörésre vágyó gonosz erő; minden egyes képkocka félkész, mert rejlik benne valami megfoghatatlan. Az ismeretlentől való rettegés olyan elemi félelmet válthat ki a nézőből, ami a Mulholland Drive esetében is az idegbaj határára sodort.


Az ANTIKRISZTUS című horror előzetese

3. Ahol a vadak várnak
Mondhatnánk rá: unalomig ismert alaptörténet, ami valószínűleg leköti a kisgyermekeket, de a felnőtteket biztosan hidegen hagyja. Sok helyen hangoztatták, hogy Spike Jonze filmje pontosan nem a gyerekeknek szól. Én úgy érzem, ahhoz talán nem elég, hogy teljes élményt nyújtson a kicsik számára (bár bátran ajánlható számukra is!), a felnőttek lelki világát azonban könnyű szerrel söpri el. Megdöbbentő volt tapasztalni, ahogy könnyben ázott arccal tértem vissza egy utazásból, a lélek azon, mára elfeledett sarkából, ahol a gyermeki én bújik meg. Tökéletes terepet nyújt az önértékelésre, ráadásul annyira felkavaró, ami felett nem lehet könnyen napirendre térni.


Az AHOL A VADAK VÁRNAK című film előzetese

2. Precious
Az élet értékes. Jelenti ki a film mottója. Borzalmasan elcsépelt szöveg. Mindenki tudja, hogy az élet értékes, vagy legalábbis meri hinni. Lehet, hogy a poklokat kell megjárni ahhoz, hogy valóban felfoghassuk eme rövid mondat súlyát. A film főhősnője, Precious elmondhatatlanul embertelen életkörülményeiből próbál meg kitörni: álma, hogy sztárrá válhasson. Különös, amit az idei Oscar-díjátadón mondott Oprah Winfrey (aki mellesleg a film egyik producere): Gabourey Sidibe (a film címszereplője) a reménytelenségben tengette mindennapjait, mígnem egy nap - kizárólag barátai unszolására - elment a film szereplőválogatására. Pár hónappal később már kigyönyörűzve ült Meryl Streep mellett, egy főszereplői Oscar-díj elnyerésének lehetőségével. Szédületes életutat járt be egy év leforgása alatt, s ugyanerről álmodott a film főszereplője, Precious is. Aki 16 évesen a második terhességével, családon belüli erőszakkal és molesztálással, teljesen képzetlenül ült be az iskolapadba. Akkor éppen egy cél éltette: hogy megtanuljon írni és olvasni. Megbotránkoztató, amit bemutat ez a film. Minden pillanatán érezni, hogy alkotógárdája is megélt hasonló körülményeket. Ettől olyan taszítóan életszerű és hihető minden pillanata, a túlzás és giccs lehetőségének kizárásával.


A PRECIOUS című dráma előzetese

1. Az út
A Precious "életszerűségétől" nem egy, de rengeteg lépcsőfokkal lép előrébb a Cormac McCarthy regényéből készült dráma, Az út. Nem szókimondással vagy markáns társadalomkritikával élve foglalja el a lista első helyét. Szó sincs benne ilyesmiről. Egyszerűen megmutatja, mi történik a világvége után. Egyszerűen. Ha az Avatarra előzetesen azt mondták, olyan, mintha James Cameron letette volna a kameráját a Pandorára (és lássuk be, mekkora népszédítés volt ez a kijelentés), akkor Az úttal kapcsolatban megkérdőjelezés nélkül jelenthetjük ki: olyan, mintha dokumentumfilm forgott volna a világ pusztulását követő világról, egy szürke, kilátástalan Földdel, hamu borította környezettel és a Férfival és a Fiúval, akik a Nő elvesztése után a tenger felé tartanak a jobb élet reményében. Cormac McCarthy regénye hiányos központozással, nyersen, szinte faragatlanul veti elénk a név nélküli, úgynevezett hősök életútját. Ezen a nyomvonalon halad a film rendezője, John Hillcoat is: mellőz minden túlidealizált amerikai sallangot, durván ragadja meg a témát, érzés nélkül - de nem érzéketlenül! -, realista és naturalista koncepcióval felvértezve mutat be egy világot, ami a hiány és a remény érzetére épülve mindent előhívott belőlem, amit lelki ürességtől, sírva fakadáson keresztül, végül kiteljesedve elő tudott idézni. Hátborzongató lelki élménnyel és egy életre szóló filmélménnyel gazdagodtam, ami után könnyűszerrel cáfolom a kijelentést, miszerint a 2009-es filmes év nem bővelkedett jó alkotásokban.


AZ ÚT című posztapokaliptikus film előzetese


LEGJOBB SZÍNÉSZ 2009
Viggo Mortensen - Az út
Fájdalmas látni, hogy a The Roadot mennyire kegyetlenül mellőzték a díjkiosztó gálákon. Nem feltétlenül azért, hogy a DVD-borítón x számjegyet takaró Oscar-díj felirata ripacskodjon (bár az idei Oscar-átadó egyébként is annyira nívón aluli volt, hogy a mellőzöttség ilyen tekintetben mit sem számít), hanem, hogy általa több emberhez jusson el a film. Az ilyen mozik bár nem nagyközönségnek valók, mégis érték látni hasonlóan kiváló alkotásokat és megrendítő alakításokat. Viggo Mortensen felsorolhatatlanul sok filmmel bizonyított már, de tavaly talán minden eddigi alakítása felé emelkedett. Az eltorzult testű, megőszült, reménytelenségtől haldokló Férfiként olyat alakított, amiből nem lehet, de nem is érdemes felocsúdni. A saját fiára fegyvert szegező Férfi tekintetében ott van minden önvád, kétség, gyötrődés, a szemében tükröződik a felszabadító halálvágy, amelyet legyőz az újra és újra felülkerekedő küzdésvágy.


Interjú VIGGO MORTENSEN-el a szerepe kapcsán



LEGJOBB SZÍNÉSZNŐ 2009
Mo'Nique - Precious
Az Antikrisztus főszereplője, Charlotte Gainsbourg egy elvetemült, elállatiasodó nőt formált meg. A Precious-ben megjelenő, Oscar-díjas Mo'Nique már egy valóságos nőstényördög. Szó szerint egy undorító állat, aki teljesen elhatárolódott minden, emberi létformát tükröző viselkedésnormától. Mo'Nique szerencsére nem keresi karakterének mozgatórugóit, elfogadja őt egy undorító bestiának, aki akarva-akaratlanul kiszabadul, ha ráirányul a kamera.


Interjú MO'NIQUE-al a szerepe kapcsán


*Csernák Ákos

6 comments:

Rit said...

A Precious-t és az Agorát nem láttam (...még), de a másik három csúcsszuper film!

Atonemovie said...

Szia!
Örülök, hogy nem csak én vélekedek így ezekről a zsenialitásokról.
Mindkettőt nagyon ajánlom, de elsősorban talán a Precioust! Tegnap éjjel néztem meg másodjára, de ezúttal sokkal többet adott, mint első megtekintésre. Jó, hogy vannak filmek, amiknek érlelődniük kell bennünk, nem csak megnézzük, aztán mehet tovább a nap, mintha mi sem történt volna.

Rit said...

Hiszek Neked, már töltöm is. :)
Pár napja láttam Haneke "A hetedik kontinens" című szokásosan kellemes kis filmjét. Ha van egy kis plusz időd, ajánlom egyszeri(!) megtekintésre :)...Persze csak ha nem láttad még.

Atonemovie said...

Ha megnézted, mindenképp értesíts, nagyon érdekel a véleményed.
A hetedik kontinensről őszintén szólva még sosem hallottam, itt az ideje utánajárni, köszönöm az ajánlást!

Rit said...

Igenis! :-) A jövőhéten számtalan rendkívül nehéz és lelkileg rettenetesen megterhelő zh-m lesz, de ígérem, hogy utána nagyon igyekszem megnézni=) Csak hogy felviduljak :)

Rit said...

Szia Ákos!
Na, sikerült megnéznem a Precious-t. Még nagyon a hatása alatt vagyok, őszintén szólva nem gondoltam volna, hogy ilyen jó kis pozitív véget kerekítenek neki. Egészen visszahozta az életkedvem. Azt ugye mondanom sem kell, hogy a főszereplők hihetetlenek, a film után az első dolgom volt a google segítségével megbizonyosodni afelől, hogy ez a Mo'nique valóban egy színésznő, nem pedig egy szörnyeteg :) Jó helyen van az az Oscar.
És teljesen egyetértek Veled, egyértelműen 2009 legjobb filmjei között van, köszönöm az ajánlást!
Valami jó kis filmet láttál mostanában? Most van egy hetem filmet nézni:)

Post a Comment