2010

Nem könnyű filmes évet összesíteni úgy, hogy képzeletbeli listám éle csak az újévben került betöltésre, egy Magyarországon majd valamikor a világvége után DVD-n megjelenő film által. Lehet, hogy inkább arról a pocsék helyzetről kellene jajonganom, hogy olyan filmek, mint A nővérem húga vagy a Precious még mindig nem került itthon forgalomba; de anekdotázhatnék a blog majdnem-leállását okozó érdektelenségemről a 2010-ben mozikba került kilúgozott, értéktelen kacatfilmekről, de egye fene, ezúttal legyünk inkább pozitívak!

Egy évvel ezelőtt az okozott gondot, hogyan állítsak össze egy listát a megannyi kiemelkedő alkotásból - mostanra megfordultak a dolgok, de azért 365 nap leforgása alatt sikerült találnom drámát, ami emberileg lerombolt; átütő korrajzot, ami miatt az emberiségtől felfordult a gyomrom; fergeteges szórakozást; többszörös pánikfokozatot; és újfent drámát, ami megújított.

2010 LEGJOBB FILMJEI

+1. TOY STORY 3

A nagy stúdiók 2010-ben készült animációs filmjei egytől egyig letaglóztak: a műfaj évről évre töretlenül fejlődik látványvilág és tartalom terén egyaránt. Közülük is a Toy Story megkésett, befejező fejezete hagyott bennem mély nyomot. Az intelligenciát a merő szórakoztatással ennyire hatásosan összekapcsoló filmet évek óta nem láttam. Ha léteznek hatásvadász, DVD-borítókra szánt tagline-ok, azok a Toy Story 3 esetében megszűnnek banálisak lenni. Ez a film tényleg fergeteges komédia, egy tökéletes keverék, pár szívfájdító pillanattal és hatalmas szívvel, minek köszönhetően ez nem csupán az év egyik legjobb animációja, de egyben a legkiemelkedőbb filmje.

5. BURIED

Új rendezésében Rodrigo Cortés utat tört, és halomnyi romokként sodorta el a bevett sémák alapján működő átlagos filmeket. Nem tudom, használható-e a Buried esetében az innovatív fogalma, de a klausztrofób atmoszféra megteremtése és a kamarafilm sajátosságainak új szintre emelése több mint meggyőző. A bizonyára szerencsés csillagzat alatt született mozi jelentősége nem merül ki abban a mesterien komponált pánikban, amit a nézőre aggat; de egyben a mennybe emelte Ryan Reynolds-ot is, aki szemlátomást eleddig ügyesen leplezte potenciálját, de ezúttal nem mindennapi, szédületes munkát tett le.

Koporsóba temetve, mobillal, elemlámpával és öngyújtóval

4. A FEHÉR SZALAG

Michael Haneke fekete-fehérben forgatott társadalmi körképe szinte a báránybőrbe bújtatott farkas. Széles mosollyal arcunkon leülünk a képernyő elé a napi katarzisadag reményében, de amit valójában kapunk az maga a Dög. Egy undorító, velőig ható terror; egy olyan letűnt kor megidézése, amiben az arctalan, lélektelen és tudatlan félemberek óriási fenyegetést jelentenek. Ezek az állatok végtelen ostobaságuknál fogva veszélyes fenevadak; puszta jelenlétük gyomorforgató és befogadhatatlan a néző számára. A fehér szalaggal érdemes vigyázni: az a megvetés és undor, amit elültet bennünk saját magával szemben, az eltörölhetetlen.

Élő halottak

3. FEKETE HATTYÚ

A Fekete hattyúval Darren Aronofsky filmográfiája megkezdte a kommersz irányba lépést, és én ezt nem feltétlenül nézem jó szemmel tekintve a zseni jövő évi, blockbuster-gyanús rendezését. De azt is fenntartom, hogy egy film utóélete legtöbbször nem felel meg magának a műnek, és illik egyiket a másik nélkül kezelni. Elvonatkoztatva mindentől a Black Swan az év olyan, finom ínyencsége, ami keserű szájízt is jócskán hagy maga után. A film érzésvilága a Rekviem egy álomért éjfekete ízeit közelíti meg: sötét útra lép, a pokol bugyrait kutatja, minket pedig hívogatóan csábít arra, hogy vegyünk részt mi is a bűnbeesésben. A paranoid tónusú, ferdült szexualitású világ, amelyben Natalie Portman hófehér balettruhában halad végzete felé, minket is elér: bűnrészessé tesz.

Natalie Portman önmeghasonlása

2. THE KIDS ARE ALL RIGHT

Lisa Cholodenko nem történetet, hanem életérzést álmodott a vászonra. Miliője lubickol a könnyedségben, rejtett energiái folyamatosan szabadulnak fel. Szereplői nem színészkednek: itt mindenki ember, a film pedig maga a mindennapi élet, legyenek főszereplői bármennyire is befogadhatatlanok a magyar átlagközönség számára. A lüktetően jó hangulat mellett bámulatos, ahogy a film kommunikál velünk: a pazarul megírt, gördülékeny párbeszédek ízig-vérig bekapcsol minket is, életéltető légköre fokozottan ragályos, amiből nehéz észhez térni. Kicsattanó, profi szinten űzött szórakoztatás, amit tanítani kell!

Annette Bening és Julianne Moore házaspárt alakít

1. NEVER LET ME GO

A Magyarországon is megjelent Ne engedj el... című regény adaptációja meghatározhatatlan módon vonzott magához. A produkcióról keveset tudtam, a filmről semmit, mindössze egy megérzés súgta, hogy látnom kell. Utána olyan érzés fogott el, amihez fogható nagyságokat csak akkor éreztem, mikor - évekkel ezelőtt - azt a filmszenzációt láttam, ami többek között a blogom elindítására is sarkallt. A Never Let Me Go nem szép film. Nem is tud, nem is akar az lenni. Sokkal inkább kínzó és depresszív, láncra ver és napokkal később is kísért. Beférkőzik minden gondolatodba, megbúvik ott, és - bár idővel már fel sem tűnik - gondolkodásod örök társává válik. Ez a film megbontott, leépített, a legmélyebb mélységekig ment, és most onnan épít újjá. Ez az a Hatalom, amivel a művészeti alkotások rendelkeznek, ez az, ami több mint katarzis. Megfélemlítő, hogy a rendező Mark Romanek kezében ennyi erő összpontosul.

Filmje egy egész világ. Minden képkocka megrendezett, mégsem hat műnek. Minden felvételen uralkodnak a szürkés árnyalatok, mégis beférkőzik pislákoló haloványsággal néhány meleg szín. Ezt a nagyszerű kompozíciót emeli tovább a kép kézen fogott társa, a hang, Rachel Portman finom, de baljós dallamai. Ebbe a világba illeszkedik tűpontossággal néhány kivételes képességű gyerekszínész, és a nagyok: Keira Knightley, Carey Mulligan és Andrew Garfield, akik immáron egy egész szintet képviselnek a színészvilágban.

Bár a listám 2. helyén álldogáló filmmel ellentétben a Never Let Me Go sci-fi beütésű, mégis igazabb, emberibb mint sok bukott dráma. Erről a filmről nem szükséges messzemenő elemzéseket írni: ezt az élményt meg kell őrizni, meg kell tartani magadnak, mert nagy kincs, még ha nem is fénylő.

Kettősség - Keira Knightley, Carey Mulligan és Andrew Garfield

Futottak még:

Chloe, Ha/Ver, Mother And Child, Rabbit Hole

Még megtekintésre vár:

Biutiful, I Am Love, Somewhere, Szellemíró, The King's Speech

*Csernák Ákos