Derült égből fasírt
(Cloudy with a Chance of Meatballs, 2009)
Rossz csomagolás!

Miután heves szájtátással és homlokráncolással értesültünk annak idején, hogy olyan animációs film van készülőben, melyben a főszerep a kajaesőé és fasírttornádóé, körülbelül mindenki azonos sóhajjal fejezte ki lemondását: hogy találhatnak ki ilyen aberrált ötleteket? Az animációs filmek gyártásában nem túl előkelő pozícióval rendelkező Sony Pictures Animation olyan filmek után vállalta be Chris Miller és Phil Lord történetét, mint a Rém rom, a Nagyon vadon, illetve a Vigyázz, kész, szörf!. Közülök egy film sem ért el kiemelkedő sikereket, hisz mindig ott volt a Disney és elsősorban a PIXAR éves filmadagja, melyek a Sony filmjei helyett is betermelték a pénzt és söpörték a díjakat. Két év múlva a Sony a Hupikék törpikéket készíti el Alvin és a mókusok módra, a jövő tehát legalább annyira szomorú, mint a múlt.

A kérdés, hogy mit rontottak el a jelen elemzés tárgyán. Tulajdonképpen a körítést. Íme egy aberrált, hústömeg főszereplésével készült idiótaság, mégis kit érdekel mindez a Fel! mellett? Az egyöntetű válasz adott. Meg is látszott mind a jegypénztáraknál való siralmas szereplésénél és a visszhang teljes hiányában. Én is mindösszesen a Golden Globe-listának tartozhatok köszönettel, mely jelöltként vette fel az animációt. Én csakis ezért döntöttem a film megtekintése mellett. Most pedig egyszerűen nem bírok hálálkodni.

Tegyük túl magunkat az ostoba címen és a riasztó alaptörténeten! Kezdődjön el a film, lássuk, mi sül ki belőle. Én a PIXARból indultam ki: kapunk-e legalább sokszor látott történetet kedves humorral, elképesztő látvánnyal és a kötelezően sablonos lelkifröccs-erejű végkifejletet. Ásítás. Mindennél sokkal többet nyújt ez a már most elfeledett mese.
Talán nem is annyira mese, hisz a szó szoros értelmében mennyei képi világ, egész egyszerűen lenyűgöző látványvilág mellett talán nem sok bújik meg a kisebbek számára. A Derült égből fasírt azon filmek közé tartozik, melyek nem az ötéves kisgyermekek lelki világát próbálják formálni, hanem a valamivel érettebb közönséget a végletekig szórakoztatni.
Itt a kulcsszó, ami sokak számára az igazi film velejárója: szórakozás. A Sony meséje millió poénos momentummal teletűzdelve egész egyszerűen a nagybetűs Humort, az egészséges nevetést üzeni meg nézőjének a képernyőkön keresztül. Ennyire lehengerlő vígjátékkal iszonyat ritkán találkozhat az ember. Nem, itt nincs helye ostoba beszólásoknak, vagy a "fuck" szó többszázadik értelmezésének, nincs létjogosultsága undorító vicceskedésnek: a Derült égből fasírt a merő humor, az egészséges kacagás, a történet adta lehetőségek végletekig való kihasználása és a lehető legtisztább, intelligens poénok bevetése. Mindemellett számottevő a rengeteg apró helyzet ironikus bemutatása és a bájosan gunyoros, ám kellően határozott bemutatás a bevett panelekből építkező animációs filmeknek és készítőiknek. A számos egyéb filmre való kiutalás pedig azok számára is kellemes pillanatokat okozhat, akik edzettebbek és felkészültebbek a filmes világban, és nem hisznek benne, hogy van új a nap alatt.
Fő fegyverei mellett gyönyörűséges filmzenével operál, és a valódi mondanivaló lehetőségét is maximálisan kihasználják az alkotók. Ó nem, ez esetben a mondanivaló nem a közhelyszámba menő szeretet, kitartás, összetartás tétele. A hét főbűn egyikéből, a torkosságból kerekít ki olyan gondolatokat, melyek bár nem szolgálják a közönség szellemi megvilágosodását, mégis az eredetiség és hatásosság hullámhosszán mozognak.

Ajánlatos megvacsorázni a film megtekintése előtt

A Derült égből fasírt - bármily meglepő - rendkívül működőképes film. Hihetetlen mindezt teljes határozottsággal kijelenteni a filmhez való korábbi hozzáállásom után. A mese egyik nagy tanulságává válik az, hogy mennyi kellemes pillanatot hagy ki az, aki egy címből, egy rizikós alapsztoriból következtetve zárkózik el egy lehetséges filmélménytől. Ez ugyanis élmény volt. A jókedv garanciája. És azé, hogy nem kell feltétlenül bedőlni annak az 5 betűnek, dehogyis. Hiszen a PIXAR idei játékosa, a Fel! egész egyszerűen nem ér fel sem ennek, sem a Coraline egyediségéhez és ahhoz sem, hogy kevésbé szájbarágósan diktálja belénk üzenetét. Ez az év bizony nem a PIXAR-é. Sajnálatos, hogy a Fel! fog tarolni az Oscar-on jó szokáshoz híven, mert született idén animáció, ami azon felülkerekedik. A kellemes élmény lehetősége egy dolog. A kifogástalan humor és a mondanivaló kevésbé közhelyes előadásának közös gyümölcse a Derült égből fasírt. Az egyediség és a stílus pedig égető élményként a Coraline-ban csúcsosodik ki.
80%

*Csernák Ákos